A közösségi média ma már nem egy platform, hanem egy állandó lakótárs, aki a szó legrosszabb értelmében figyel és kommentál. Ott ül melletted reggel, amikor felkelsz, végigkísér a napodon, és este is lefekszik melléd. Az a fajta társaság, aki minden egyes alkalommal elhinti: „Nem vagy elég jó.”
Az Instagram nem a valóság, csak te felejted el
A tökéletes bőr, a mesterséges fények, a megkomponált „életmorzsák” valójában nem léteznek. Egy egész iparág épül arra, hogy azt mutassa: mások jobbak, szebbek, boldogabbak, és sokkal jobban tudják, mit csinálnak az életükkel. A valóság pedig az, hogy ők is torzítanak, csalnak, átszerkesztenek.
Csak te nem látod, mibe került a „spontán” tökéletesség.
Ezek a platformok tökéletesen tisztában vannak vele, hogy mitől fogod magad rosszul érezni. De ez nem összeesküvés, hanem egy pszichológiai hadviselés.
A social média algoritmusai nem a boldogságodra gyúrnak, hanem az idődre. Minél rosszabbul érzed magad, annál tovább görgetsz. Minél tovább görgetsz, annál több hirdetést látsz. Ez profit; ilyen egyszerű. A szorongásod forgalmat generál, a bizonytalanságod pedig bevételt.
Úgy tálalják, mintha könnyedén elérhető lenne
A tökéletes bőr: valójában filter. A tökéletes test: póz, feszítés, fény, utómunka. A tökéletes élet: PR. A tökéletes párkapcsolat pedig: szerkesztett pillanat.
A legnagyobb önértékelési csapda pedig a külső megerősítés. A reakciószámok, a kommentek, a visszajelzések. Ettől válik függővé az ember.
Az emberek azt töltik fel, amit látni akarnak magukról.
Hogyan lehet túlélni?
Először is, meg kell értened, hogy a social media NEM a valóság. Egyszerű bevételi forrás. Azért van manapság annyi „digitális tartalomkészítő” és influenszer, mert rájöttek, hogy az emberek könnyen manipulálhatóak.
Pedig az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezek az emberek egyébként még nálad is több önértékelési problémával küzdenek. Gondold el, milyen nehéz lehet minden nap eljátszani a tökéletesség szerepét?
Neked mi a véleményed?
Szerző: Hope Lovell
